Szlovák Paradicsom Nemzeti Park

A Szlovák Paradicsom egy egyedülálló karsztvidék Szlovákia keleti részében, kiterjedése 19 763 ha (+ védett övezet 13 011 ha). Fennsíkok, mély szorosok, kanyonok és számtalan más karsztos képződmény alkotja, mint például furatok, sziklaszirtek, sziklatornyok és barlangok.

A Szlovák Paradicsom legismertebb barlangja a Dobsinai-jégbarlang – amelyet bejegyeztek az UNESCO Természeti Világörökségébe.Itt található a legnagyobb barlangrendszer is – a Stratenská jaskyňa.

A Szlovák Paradicsom az Iglói, Poprádi, Rozsnyói és Breznói járások területén fekszik. A védelmére irányuló első próbálkozások a XX. század huszas éveiben kezdődtek. Fontos lépésnek minősült az 1931-ben kihirdetett fakitermelési tilalom a Szlovák Paradicsom területén, amit a Szlovák Paradicsom védelme szempontjából az első törvényes lépésnek minősíthetünk. 1964-ben Szlovákiában elsőként mondták ki a területet védett természeti övezetnek. 1988. január 18-án minősítették nemzeti parkká.

A Paradicsom növény- és állatvilága

A Szlovák Paradicsom a természeti kincsek különös koncentrációjával rendelkező terület, az észak-kárpáti növényvilágok egyik legértékesebb komplexuma hatalmas fajgazdagsággal. Megtalálható itt mintegy 1000 különböző fajtájú magasabb rendű növény, 120 féle moha, 300 féle gomba, 80 féle zuzmó. Több növényfaj került már a veszélyeztetett fajok listájára. Például a magyar nőszirom, szibériai hamuvirág és a henye boroszlán. A nemzeti parkot szinte teljes egészében (92%) erdő boríja. Túlsúlyban vannak a jegenyefélék, bükk, lucfélék és juhar. A meredek mészkőszirteken fennmaradtak a különböző borókafajok. A Hernád-áttörésben és a szurdokvölgyekben helyenként megtalálható a tiszafa. A terület ékessége a sokszínű növényvilág. Az erdei közösséget a kereklevelű kapotnyak, a szagos müge képviseli, a veszélyeztetett fajok közül a turbánliliom, vagy a boldogasszony papucsa. A szurdokvölgyeket a kortúza Matthioli és a kárpáti szoldanelka díszíti. A napos mészkődombokon megtalálhatók a melegkedvelő fajok – a Szlovák Paradicsom jelképe, a szlovák kökörcsin, vagy a magyar nőszirom. Az állatvilágban a fajok mintegy felét a lepkék teszik ki (jelenleg 2162 fajt tartanak nyilván). Megtalálható itt számos jelentős faj, mint a apolló-lepke. A nemzeti park területén előforduló állatfajok közül na 160 a védett. Fokozottan veszélyeztetett a kőszáli sas, vagy az európai vidra.  A leginkább veszélyeztetettek a békászó sas, a siketfajd, a tarajos gőte. A veszélyeztetett fajok közé tartoznak a hegyi ragadozók is, mint a hiúz, farkas, barnamedve. Nagy számban fordul elő a vaddisznó, őz, róka és nyúl. Különlegességnek számít az alpesi zerge, amelyet művileg engedtek itt ki 1963-ban. A barlangrendszerekben számos denevérfaj él. A veszélyeztetettek közé tartozik a bajuszos denevér és a horgasszőrű denevér.

A Paradicsom LEGjei:

  • Legmagasabban fekvő hely: Predná hoľa: 1.545 tszf.
  • Legalacsonyabban fekvő hely: a Hernád szintje Smižanská Maša mellett: 470 tszf.
  • Legnagyobb rezervátum: NPR Kyseľ 949,97 ha területével és a Sokolia dolina szorossal
  • Leghosszabb szoros: Veľký Sokol, hossza 4,5 km és mélysége 300 m, a NPR Sokol több mint 50 barlanggal rendelkezik
  • Leghosszabb kanyon: Hernád-áttörés: 11,7 km a Hernád torkolatától Podlesoknál Hrabušice mellett egészen a Smižianská Mašai hídig, itt van a legnagyobb fajdiverzitás is (460 növényfaj).
  • Legmagasabb vízesés: Fátyolos vízesés a Sólyom-völgyben: több mint 70 m
  • A turizmus története a Szlovák Paradicsomban a XIX. század második felére nyúlik vissza, főleg a terület déli részén található Dobsinai-jégbarlang felfedezésekor kezdődik (Ruffinyi Jenő és társai, 1870)
  • A Szlovák Paradicsom területén kialakított első turistaösvények a Dobsinai-jégbarlanghoz és az Időszakos forráshoz vezettek. Később a Kassa-Bohumín vasútvonal építésének köszönhetően megélénkül a turizmus a régió északi részeiben is. Az első turista menedékházat 1889-ben építették a Tamásfalvi kilátónál. Az első túraútvonalak Menedékkőre, Glacra, valamint a Hernád mentén vezettek.
  • A Veľký Sokol szoros első dokumentált átmenete (Róth M., Filarszky N., Karoliny M.) 1898-ból származik
  • A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park területi tagolódása:
    • 11 Nemzeti természeti rezervátum: Kyseľ, Piecky, Sokol, Suchá Belá, Prielom Hornádu, Tri kopce, Holý kameň, Hnilecká jelšina, Statená, Vernárska tiesňava a Zejmarská roklina
    • 9 Természeti rezervátum: Čingovské hradisko, Kocúrová, Malé Zajfy, Ostrá skala, Vyšná Roveň, Barbolica, Mokrá, Muráň, Havrania skala
    • 4 Természeti emlékhely: Hranovnické pleso, Čertova diera, Medvedia jaskyňa, Občasný prameň
    • 1 Védett övezet: Knola
    • 1 Nemzeti természeti emlékhely: Dobsinai-jégbarlang

A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park kezelősége – A Szlovák Köztársaság Természetének Állami Védelme (Správa Národného parku Slovenský raj – Štátna ochrana prírody SR)

Az iglói székhelyű Szlovák Paradicsom Nemzeti Park kezelősége a Szlovák Köztársaság Természetének Állami Védelme állami szerv szervezeti egysége. Elsősorban a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park természeti kincsei feltérképezésével és védelmével, szakmai kiadványok készítésével, oktatások szervezésével, és nem utolsó sorban a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkban a fenntartható turizmus fejlesztésével foglalkozik. 2017 óta aktívan együttműködik a Szlovák Paradicsom & Szepesség Területi Idegenforgalmi Szervezetével. További információk a www.npslovenskyraj.sk honlapon.